Reggel rááltam a mérlegre és 71,4 kilót mutatott. Arra gondoltam ekkor, hogy hahaha, napi minusz 70 dekával meg is lennék elégedve.
De utána valami elromlott. Én főztem és a temesvári pulykatokány túlontúl jól sikerült, alaposan bezabáltam belőle. Délután pedig többször is visszatértem a kondérhoz. Ezenkívül vettem két müzliszeletet, hogy ha mindenképp nasizni szeretnék valamit, akkor legyen valami itthon. Ehhez képest mindkettőt rövid határidővel megettem a legkisebb gondolkodás nélkül. Este pedig még akartam valamit nasizni, de anya közölte velem egy nyilvánvalóan jószándékú, de mégiscsak rohadtul idegesítő hangnemben, hogy nem kellene, így is látszik, hogy bajok vannak. És belecsípett a hasi hájacskámba. De könyörgöm, éppen kényelmesen ültem a számítógép előtt a székben, ami nálam egy eléggé görbe hátas elterpeszkedést jelent. Így kinek ne lenne hasi hájacskája?
Különben is, a nyaraláson is többen is megdicsértek, hogy milyen csinos vagyok és ők nem azok a fajták, akik csak úgy mondanak ilyesmit, valószínűleg tényleg úgy látták.
Én is már kezdtem újból elégedett lenni a hasam laposságával, mert amióta írom ezt a blogot, szoktam néha felülésezni meg amúgy is látom a különbséget.
Anya mondta, hogy én is biztos mérem a különbséget... (Mármint hogy szerinte híztam.) Hát mondom rohadtul nem, sőt... Erre elkezdi, hogy én becsapom önmagamat. Itt már nagyon nem volt kedvem vele beszélgetni, úgyhogy ott is hagytam.
Nem én vagyok az, aki mindenkinek panaszkodik a nagy hasáról és aztán semmit sem tesz a dologért, hanem ugyanúgy zabál és utána megint rázendít, hogy jajj a hasa milyen nagy...
Mindegy, határozottságomat mutatja, hogy anyámnak sikerült ezzel tökre elbátortalanítania nemhogy a fogyókúrától, de az élettől is.Úgy érzem magam, mint az a bányarém a képen.
Rohadtul idegesít, hogy amikor lefogytam azt a tizenegy-két kilót, akkor én voltam a szuper csaj, milyen büszkék voltak rám a szüleim, stb, most meg bár semmi változás nem történt, már megint nem eégedettek velem. És persze én se vagyok elégedett magammal. Az én hibám, de nagyon sok pozitív visszajelzésre van szükségem, hogy jól érezzem magamat.
