Looking for Pretty Me

Valami nincs rendben ezzel a kurva világgal. Nyomott vagyok és továbbra is kedvetlen. Tegnapelőtt lustaságból nem mozogtam, tegnap nem voltam itthon, ma meg zsak zabálok, zabálok és zabálok. Amikor nem, akkor üveges tekintettel bámulok ki az ablakon. Kiléptem az ajtón és a szél…

De ez nem gond! Ma már becsületesen megmozgattam magamat, ami nem is volt olyan rossz. Még pénteken vettem magamnak egy rózsaszín sportmelltartót és abban edzettem ma és olyan kis csini, kár, hogy a hasam alatta még elég plötyi. Mindenesetre már érzem alatta a kőkemény izmokat és…

Akiknek esetleg hiányoztam, azoknak üzenem, hogy egyszerűen nem volt kedvem blogolni, meg időben sem dúskálok, de ez gondolom mindenkinél így van, aki kinőtt az óvodáskorból.Hang nélküli napjaim alatt is jártam edzeni a kondiba, aminek kapcsán már érzékelek némi pozitív…

Kezdem úgy érezni, hogy a hétköznapokat jobban szeretem, mint a hétvégét... Bárcsak be lennék táblázva. Bárcsak órán kellene ülnöm. Bárcsak ne lenne időm enni. Már szombaton is erre jutottam, de a szombatihoz képest a vasárnapot úgy tudnám viszonyítani, mint a Mennyországot…

Elkezdtem válaszolni Timmy80 hozzászólására, de aztán túl hosszúra nyúlt (meg persze ezt a képet is ki akartam tűzni...), úgyhogy egy egész posztot szentelek neki. :) Hát igen. Teljesen igazad van és köszi, hogy elmondtad, mi zajlott a sok kajától a testemben. :)A problémám…

Ez egyenesen szörnyű... Szerettem volna frissíteni a profilképemet a közösségi hálón, mégpedig a nemrégi nyaralásos képekből... Kezdem úgy érezni, hogy totál visszahíztam 80 kilóra. Persze "csak" 73 voltam, amikor ezek készültek (ma meg 71,3...), de mégis ugyanolyan kövérnek…

Engedjétek meg, hogy bemutassam az új barátomat! (Nem a csajra gondolok... :D ) Ma csináltam ezt a kis naptárat, hogy számos egyéb trükk mellett ez is folyamatosan emlékeztessen a célomra és hogy segítsen látni a fejlődést. Ahogy odaírtam a sarokba, hogy 214 nap, hát mit ne…

Azt hiszem a második huroknál tarthatok... :)

Tényleg kurva szarul nézhetek ki, mert az imént apám is közölte velem, hogy nekem sürgősen sportolnom kellene valamit. Mondta ezt teli szájjal az asztalnál ki tudja hanyadik vacsoráját elköltve. Köszönöm apa, jó példát mutatsz. Annyira nonszensz volt a helyzet, hogy fogtam magam…

Nos, az elmúlt napok próbálkozásai néha egész sikeresek, de többnyire szörnyen sikertelenek voltak. Az alapprobléma szerintem, hogy amikor előttem van egy túrósrétes, egy tábla csoki, egy ropogósra sült csirkecomb vagy egy csomag nápolyi, egyáltalán eszembe se jut, hogy milyen…