Looking for Pretty Me

Azt hiszem mondanom se kell, hogy a fenti fénykép nem rólam készült. Ha így néznék ki, valószínűleg éjjel-nappal a strandon mutogatnám magamat és kedvenc szórakozásom az irigy pillantások begyűjtése lenne.Viszont a beforeandafterweightlosspics.tumblr.com-on felbuzdulva én is…

Mother of asses...Kíváncsi vagyok, hogy ha megtennénk minent, amit csak tudunk, elérhetné-e mindenki ezeket az idomokat. Valószínűleg többen, mint gondolnánk. "Csak" némi kitartás kell...A before és after képekből készült oldalon is azt szűrtem le, hogy akikből az ember nem néz…

Azért ajánlom ezt a linket, mert ha megnyitod, csak úgy ömlik rád a sikerélmény és kitartás érzése és talán ragad is valami rád, még ha nem is érted a képek alatt levő rövid sztorikat.

Ez a lány csudacsinos...Valószínűleg esténként nem egy tábla csoki mellett múlatja az időt."Ain't no fun In wasting precious time So come to me and say What you like And how to do you right You better stop running away..."

Íme a bizonyíték, hogy nincs még minden veszve és hogy nem kell magamat lehúznom a legközelebbi nyilvános vécében. (Mondjuk úgy félő, hogy a Mágiaügyi Minisztériumban bukkannék fel...)Azért igyekszem ezt a kis mondatot nem a hibáim szentesítésére használni, hanem csak és…

Bevallom az idei nyarat totálisan elcsesztem. Mármint kinézetileg.De a jövő nyár még nincs elveszve, sőt!!! :DNagyszabású terveim vannak, meg szeretnék fordulni itt-ott a földtekén és mindehhez egy olyan testet szeretnék magammal vinni, amit szívesen látok vissza a…

Nos, az elmúlt napok próbálkozásai néha egész sikeresek, de többnyire szörnyen sikertelenek voltak. Az alapprobléma szerintem, hogy amikor előttem van egy túrósrétes, egy tábla csoki, egy ropogósra sült csirkecomb vagy egy csomag nápolyi, egyáltalán eszembe se jut, hogy milyen…

Igen, rajtam még kék, indigókék, sötétkék, mélykék, szilvakék, hupikék (jó, az nem...) és fekete farmeron kívül semmilyen nadrág nem mutatkozott, lévén a sötét ápol és eltakar...De úgy érzem, hogy ha végre formás fenékfertályam lesz, megengedhetek magamnak esetleg…

Egy álmos péntek délutánon, amikor az ember legszívesebben ledőlne az ágyára és egy plédbe burkolózva elaludna, hogy aztán hajnali egy előtt ne jöjjön álom a szemére és a családtagjai idegeire menjen a túl hangos zenével, úgy döntöttem, hogy el is kezdem, amiért…

Ennek a blognak nincs más célja, mint hogy kiszolgálja nagyratörő önuralmi vágyaimat és összegezze számomra és talán mások számára is, hogy mit is szeretnék vagy szeretnénk elérni. Természetesen a cél eléréséhez nem elég folyamatosan hajtogatni azt, hanem tettekkel kell…