A mai nap nem volt olyan jó, mint terveztem. Reggel 2 abonett szeletet ettem felvágottal és sajttal, délelőtt viszont megettem egy egész nagy kiflit májkrémmel megkenve. Az ebéd a menzán aranygaluska volt sodóval és azt is mindet megettem. Hazaérve pedig szépen felcsipegettem a tegnapi bonbon maradékát, igaz a család is segített benne. Nem voltam elájulva magamtól és megállapítottam, hogy ha van itthon csoki, én azt meg is eszem. :(
Olyan rosszul éreztem magamat, hogy az átlagos 7 óra körüli kezdés helyett már 5-kor elkezdtem tornázni és amikor végeztem a LegMagiccel meg a súlyzóval még felüléseztem meg megcsináltam 100 darab ún. Jumping Jack-et.
Olyan szörnyű, hogy nem akar eltűnni a hájacska a hasamról, de ahhoz jobban oda kellene figyelnem az étkezésre. Nem akarok kocka hasat, de azért ne gyűrődjön már a háj, ha leülök...
Amúgy az edzés ma egy kicsit nehezemre esett, főleg a lábat igénybevevő gyakorlatok. Lehet, hogy a rossz étkezés miatt vagy az is, hogy most kezdem őket teljesen szabályosan csinálni.
A kép ismét egy szép motivációt tartalmaz: eléggé kínos pillanat (voltam már ilyen esküvőn), amikor a vőlegény nem tudja kivinni a sátorból/helyiségből a menyasszonyt, ilyenkor a násznép mély csendben vár és kínosan hallgat, az ittasabbak pedig hangos röhögéssel veszik tudomásul. Na ilyenkor eszembe jutott, hogy basszus, ha így folytatom, akkor engem sem fog tudni elvinni az újdonsült férjecském...
Áhh, fáradt vagyok.
